Delta Airlines Járat teszt Detroitba

Május végén jött az elhatározás hogy Amerikába utazom. Hosszas jegy keresgélés előzte meg az utazást ugyanis már erősen belecsúsztunk a nyári szezonba ami jelentősen megdrágította a repülőjegyek árát. Éjt nappallá téve kerestük a megfelelő árú jegyet de ha még ez nem lett volna elég a megfelelő útvonalat is nézni kellett hogy az átszállási idők is meglegyenek. A végső döntés a Delta Airlines járatára esett Budapest-Amszterdam-Detroit.

Július elsején jött el az utazás napja. Reggel 6:20-kor indult a repülőgépem Ferihegyről.Reggel 4:00-kor már a repülőtéren voltam szülők és a testvérem kíséretében. Gyors check in aztán a bőrönd fóliázás és még egy utolsó cigi mielőtt utak indulok. 

A biztonsági átvilágítás előtt még egy utolsó búcsú a családtól aztán séta a biztonsági ellenőrzéshez. Rutinos utazó révén a táskámban semmi olyan eszköz nem volt amit tilos a gép fedélzetére vinni. Ahhoz képest hogy reggel 4óra volt elég sok gép indul ilyenkor igy a sor is viszonylag nagy volt. Én már előre levettem a pulóvert az övemet és még a cipőt is hogy semmibe ne tudjanak belekötni. Így is volt simán átmentem a biztonsági vizsgálaton és máris a Skycourt-ben találtam magam. Még volt egy kis időm a gép indulásáig így vettem magamnak egy üdítőt és megkerestem honnan fog indulni a gépem. Szép napsütéses reggel volt ahogy odaértem a beszállókapuhoz a gép már szépen csillogott a reggeli napsütésben. A járatot KL1972- Klm Boeing 737-800 tipusú repülőgépe teljesítette. A 10-es kapuról indultunk aznap reggel. 

A repülőgépen nagyon kedves és csinos Stewardessek várták a gépre érkező utasokat. Ahogy vártam a repülőgép jó állapotú és szép tiszta volt pedig egy közel nyolc éves repülőgépről beszélünk. De persze ez még nem kor egy ilyen gép esetében. Én az elsők között értem a gépre és el is foglaltam a helyemet természetesen ablak mellett a 16F helyen ültem. A gépet jól ismerem a lábtér pontosan elég legalábbis nekem úgy hogy én 185cm magas vagyok.

A járat pontosan időben kezdte el a kigurulást a felszálláshoz. Közben a nagyon csinos Stewardessek biztonsági tájékoztatását figyeltem ez ugyanis nagyon fontos lehet egy vészhelyzet esetén. Sokan nem foglalkoznak vele pedig életet menthet az hogy tudjuk mit kell csinálni egy kialakult vészéjhelyzet esetén. Mire befejezték a tájékoztatót el is értük a kifutópályát és megkezdtük a felszállást. Az utazómagasság elérése után már jött is a reggeli.El kell mondanom hogy nagyon jó volt a szendvics amit kaptunk. Illetve egy kis sütemény is járt a reggeli mellé. Valamint kávé tea üdítő is dukál a jó reggelihez. Kinek mi.

A reggeli után a maradék időt zenehallgatással töltöttem. Ez a két óra amíg megérkeztünk Amszterdam Schiphol repülőtérre nagyon hamar és zökkenőmentesen telt el. Az idő gyönyörű volt így a gép simán siklott a levegőben a cél felé. Amszterdam környékén egy picit felhős volt az idő. De simán és időben landoltunk.

Valamivel nyolc óra után érkeztünk meg Amszterdam Schiphol repülőtérre.Európa harmadik legnagyobb, világ viszonylatban pedig a tizennegyedik legforgalmasabb repülőtere (mind utasforgalmi, mind pedig cargo szempontból). Az egész repülőtéren összesen 188 kapu illetve állóhely található.

 Ahogy kiszálltam a repülőgépből kerestem hogy honnan fog indulni a gépem Detroitba. Mindenhol vannak a repülőtéren információs táblák ezeken ki van írva járatszám szerint hogy melyik gép honnan indul és hogy attól a helytől ahol éppen megnéztük a gépünk indulását gyalog mennyi idő alatt érjük el a beszállókaput.

Több helyen vannak információs pultok és minden nagyon jól és érthetően ki van táblázva. Szóval eltévedni nem lehet! Azt hogy gyorsan érjünk el egyik kaputól a másikig mozgójárdák segítenek. 

Az én gépem az E6-kaputól indult. Ahogy a képen is látni ez 3 percre volt onnan ahol éppen álltam. No de mielőtt még a kapuhoz mehettem volna újra útlevélvizsgálat. Itt már tömött sorok voltak de szerencsére azért útlevél alapján más más sorba küldték az uniós és nem uniós útlevéllel rendelkező utasokat. Így egy kicsit rövidebb lett a sor előttem. Mielőtt a vámtiszthez lépünk van egy kapu és egy útlevél scanner. Itt az útlevelünk első lapját le rá kell tennünk egy kis üveglapra ami bescanneli és ekkor nyílik a kapu és mehetünk a vámtiszthez. Néha szerintem ez egy picit lassítja az áthaladást. Elöttem is voltak olyan utazók akik hirtelen azt sem tudták hogy mit kell csináljanak de akik már jártasak ebben azoknál gyorsan megy a dolog. Szóval ez is egy jó megoldás! Aztán mivel az Amszterdami repülőtéren van dohányzó  helység ezért még meglátogattam ezt is. Innen gyorsan hírt adtam a családnak hogy megérkeztem Amszterdamba és minden rendben van. Aztán futás a kapuhoz. Ezzel a mozgójárdával nagyon hamar odaértem a kapuhoz.

Mikor megérkeztem a kapuhoz és mentem volna becheckolni akkor láttam hogy itt nem a szokásos beszállítás van. Kordonnal elkeritett területre úgy lehet bejutni hogy átadod az útleveledet ezt gyorsan leellenőrzik aztán átadják egy ügynöknek aki elhív egy kis pulthoz és máris záporoznak a kérdések! A miért megyünk kihez megyünk meddig maradunk kérdéseken keresztül a mit dolgozunk mióta dolgozunk ott kérdéseken át a magunk csomagoltuk a bőröndünket nem viszünk e semmi tiltott dolgot Amerikába kérdések is felmerültek. Már majdnem ott tartottunk hogy a lábméretünk illetve a tömött fogaink számára is kíváncsiak voltak. Szóval ezt tessék nagyon komolyan venni. Én is izzadtam rendesen a kérdések alatt pedig én egy egyszerű turista vagyok! Aztán mikor végeztünk a kérdésekkel akkor kaptam egy zöld matricát az útlevelemre és már mehettem is az átvilágításra.

A kézipoggyászom átment a röntgengépen és nekem is be kellett állnom a fémdetektoros kapuba. Ezután már egyenes volt az út a géphez!Bár volt több mint két órám az átszállásra de így már csak kb 15percem maradt a beszállásig. És az ablakon keresztül már láttam is a Delta Airlines Airbus A330-asát.

Egy igazi széles törzsű igásló. A gép amivel utaztam 7éves volt. A Delta 32db ilyen típusú repülőgépet üzemeltet. És el is kezdődött a beszállítás. Időben. Mikor a gépre értem nagyon kedves Stewardessek fogadtak és segítettek hogy merre menjek tovább hogy megtaláljam a helyemet.

Itt azért is jön jól a segítség mert ugye ezen a gépen már két folyosó van és ha rossz folyosón indulunk el akkor bajos lehet átvágni a középső soron hogy megtaláljuk a helyünket. Én a 41J ülőhelyen ültem természetesen ablak mellett. Az ülésemen egy takaró és egy párna fogadott. Ez a hely már eléggé a gép farkában van. De tökéletes volt a kilátás így is. Az előttem lévő ülésen egy kis kijelző illetve a telefon és egyéb eszközök töltéséhez USB-fogadott. Illetve egy fülhallgató kimenet.

Mire a közel 300utas beszállt és elfoglalta a helyét már zárták is az ajtót és a gép már gurult is a kifutópálya felé. Itt a biztonsági tájékoztatás a kijelzőn keresztül egy kis videóval történik. Mivel egy elég forgalmas reptérről beszélünk ezért a felszállásra is várnunk kellett de legalább ez idő alatt jól szemrevételezhettem a repteret és környékét.

És már gurultunk is az aszfalton. Ez a hatalmas gép elég hosszan fut neki a pályán és aztán szépen lassan elkezd emelkedni. Kis szél támadt a reptér környékén ami még ezt a hatalmas gépet is bizony megmozgatja. Aztán ahogy a felhők fölé emelkedünk már meg is szűntek ezek a kis rezgések. Így most van nyolc és fél óránk amig Detroitba érünk. Szóval beszéljünk egy kicsit  erről a kijelzőről. Biztosa sokan láttatok már ilyet de azért mégis. Ez a kis érintőkijelző többfunkciós. Először is ezen keresztül tudjuk kapcsolni az olvasó lámpát és tudjuk hívni a stewardesst ha valami kérdésünk kérésünk támadna. Aztán a repülés és a repülőgép különböző adatait tudjuk megnézni valamint hogy éppen merre járunk. Illetve Filmeket nézhetünk zenét hallgathatunk és játszhatunk bármelyik általunk választott utassal persze csak ha ő is így gondolja.

Szóval az ember válogathat a filmek és sorozatok és zenék között. Gondoltam így majd gyorsan eltelik ez a 8óra ami még hátra van. Ahogy elértük az utazó magasságot a Stewardessek hoztak szemtakarókat azoknak akik aludnának és fülhallgatókat azoknak akik filmet néznének inkább. Én a filmet választottam. El is kezdtem nézni a Mamma Mia-t. Ráégetett japán felirattal volt az igazi a filmcsemege.

Alig kezdtem bele a filmbe és máris jött hozzá egy kis sós mogyoró és perec valamint egy pohár jó hideg cola természetesen a stewardessek felszolgálásában. Nagyon figyelmes a légitársaság. 

Aztán ahogy haladtunk előre az úton én már szerintem a második filmet kezdtem el mikor megérkezett a vacsora. Ami elég bőséges és jó minőségű volt. Volt benne minden. Én egy csirkehúsos krumplis meleg ételt kaptam salátával illetve vajat sajtot egy kis bagettet meg süteményt. Bőven elegendő volt az étel mennyisége. Finom és laktató volt.

Mikor végeztünk a vacsorával máris érkezett egy kis desszert ami fagyi volt. Az idő múlásával azért kezdtem érezni hogy már régóta ülök ezert felálltam kicsit sétáltam a gépen. Aztán már szinte el is kezdtük a süllyedést. Így hogy ennyit ettünk és ittunk nagyon gyorsan elment az idő. Az ablakon kinézve már tisztán kivehető volt hogy lassan megérkezünk Detroitba. A leszállás tökéletes volt a pilóták jó munkát végeztek és nyolc és fél óra utazás után megérkeztünk Detroitba.

 Összegzésképpen így a végére el kell mondani hogy a KLM és a Delta is megéri a pénzét szerintem. Én kellemesen töltöttem az időmet mindkét gép fedélzetén a személyzet kedves volt és segítőkész. Az ételek megfelelő minőségűek és elegendő mennyiségűek voltak. Teljesen elégedett voltam a fedélzeti szolgáltatásokkal. Csak azt tudom mondani hogy bátran ajánlom e két légitársaságot minden repülést kedvelőnek. 

Please fasten your seatbelts...

Aki repül sokszor találkozik a címben szereplő mondattal. Ám valahogy én a repülések alkalmával mindig azt tapasztalom hogy a kedves utasok nem fordítanak kellő odafigyelést a maguk és mások biztonságára. A biztonsági tájékoztatók nem csak dísznek vannak az ülések támláján. A Beszállás után mindenki azzal van elfoglalva hogy elővegye a kis könyvet, tabletet, Ipodot amivel az út során majd elfoglalja magát és pont ez alatt az idő alatt vagyis amíg a gép kigurul a kifutópályára a Stewardessek megmutatják a gépeken található a biztonságunkat szolgáló eszközöket és elmondják azok helyes használatát. De ahogy én észrevettem nem kapnak kellő figyelmet. És biztos vagyok benne hogy egy esetleges baleset vagy kényszerleszállás utáni stresszben nem mindenki lenne tisztában azzal hogy vajon most mi következik, Pedig a saját magunk biztonsága érdekében érdemes megfogadni azt amit a Stewardessek elmondanak. Éves szinten több mint két milliárd ember utazik repülőgépen és még mindig a repülés a legbiztonságosabb utazási forma. A világ légi közlekedése ugyanakkor 150 ezer pilótából és 14 ezer repülőgépből áll. 745 nagy légitársaság 1350 nemzetközi repülőtéren operál. Megállapítható, hogy a különböző kontinenseken a repülésbiztonság színvonala egyenetlen, így légi katasztrófák bármikor előfordulhatnak. E légi események tragikus hírei bejárják a világot és azt sugallják, hogy ezekben a balesetekben mindenki meghal. Tény ugyanakkor, hogy a légi szerencsétlenségben érintett utasok több, mint 90 százaléka túlélheti a katasztrófát. Amerikai tanulmány bizonyította, – amelyben 1983 és 2000 között 568 repülőeseményt vizsgáltak, – hogy a fedélzeteteken levő 

53 487 személyből 51 207 utas túlélte a szerencsétlenséget. Tehát próbáljunk mindent megtenni annak érdekében hogy egy estlegesen bekövetkező incidens után a nevünk ne kerüljön be az újságokba. És itt jön újra a biztonsági tájékoztatás. A kabinba érve jól nézzük meg a vészkijáratok elhelyezkedését.

Hogy hány sorral előttünk vagy mögöttünk található vészkijárat.Válasszunk biztonságos ülőhelyet: a repülőgépek a földet éréskor ugyanis még 70 métert tesznek meg másodpercenként. Amennyiben a repülőgép letér a kifutópályáról, és idegen tárggyal ütközik, a legnagyobb veszélynek a kabin első részében ülők lesznek kitéve. Biztonsági szempontból tehát javasolható, hogy az on-line helyfoglaláskor a repülőjegyet a hátsó sorokba és a folyosó mellé kérjük! Próbáljunk meg magunkba egy vésztervet felállítani.
Ezután kapcsoljuk be a biztonsági övet, gyakoroljuk a csat nyitását. Mindig figyeljük a repülőgép helyzetét és ha szokatlan zajt hallunk, vegyük fel a biztonsági testhelyzetet. A gép megállása után hagyjuk el a roncsot gyorsan és távolodjunk el messzire. Amennyiben tűz üt ki, legfeljebb 90 másodpercünk van a kabin elhagyására. Hajoljunk előre, a füsttől óvjuk magunkat és a padlófényeket  követve, az üléseket számolva keressük a vészkijáratot.

Azt, hogy e javaslatok a vészhelyzetben is segítenek működnek, bizonyítja az Air France légitársaság 358-as járata, amely Torontóban a kifutópályáról lecsúszva kigyulladt és teljesen megsemmisült, ugyanakkor a gépen tartózkodó személyzet 12fő és valamennyi  utas 309 megmenekült.

 New York-ban történt sikeres vízreszállás óta már tudjuk, hogy a vízbe merülő kabinból is sikeresen meg lehet menekülni.

Fontos, hogy a mentőmellényt a kabinon kívül fújjuk fel.

A végére hagytuk a legfontosabbat: baj esetén ne essünk pánikba, akarni kell megmenekülni és tudnunk kell, hogy van esélyünk a megmenekülésre.

Ryanair járatteszt London Stansted

Ahogy ígértem régebben jelentkezem a londoni beszámolóval. A mi járatunk este 21:30-kor indult Ferihegyről. Nem vettünk priority check-in-t mert úgy voltunk vele hogy elég jók vagyunk a futásban. Sajnos Ferihegyen is csak akkor írják ki azt hogy melyik kapun lehet beszállni mikor már csak fél óra van a járat indulásáig! Mivel már két órával az indulás előtt a reptéren kellett lenni mi az indulásig megvacsoráztunk a tranzitban. Aztán sétálgattunk és vártuk hogy megtudjuk melyik kapuról történik majd a beszállítás! Fapados révén tudtuk hogy a kaputól még a bádog folyosón séta és még a "sátorban" is sorba kell állni. Sajnos a tranzit távolabbi végében bóklásztunk mikor kiírták a gépünket így jött a futás. Mert én elterveztem hogy most ott fogunk ülni ahol én szeretek még akkor is ha nincs priority check in-ünk. Mert köztudott rólam hogy én bizony a szárny fölött szeretek ülni a vészkijáratnál. Ennek több oka is van.Az egyik az hogy a gép a szárnyak fölött a legerősebb egy esetleges baleset esetén talán nagyobb az esély! :) A másik hogy jóval nagyobb itt a lábtér. Sok légitársaság ezeket a helyeket magasabb áron értékesíti! Nem véletlenül.

Mi a feketével jelölt helyeken ültünk. És természetesen a gép bal oldalán. Ez szintén csak nekem babona!

Szóval a futást egy kicsit az útlevélvizsgálat hátráltatta de igazából mire leértünk addigra már elég sokan voltak előttünk egy kicsit féltem is hogy nem lesz meg a helyünk. Aztán mikor magam mögé néztem és láttam hogy sokkal többen állnak mögöttünk mint előttünk. Ekkor már az ajtó taktikát próbáltuk megbeszélni hogy ha elől sokan lesznek akkor mi hátulról támadunk és mire ezt kimondtam már mehettünk is a géphez. Ahogy mondtam is az első ajtónál feltorlódtak az emberek mi elmentünk hátra. Nagyon kedves stewardess várt az ajtóban megnézte a jegyünket és már mehettünk is a helyünkre. Ahogy sétáltam oda megláttam hogy a helyemen egy stewardess álldogál gondoltam na akkor most sem ülünk oda de kedves volt és mondta hogy üljünk oda nyugodtan. Szóval a hely megvan! Lassan mindenki elfoglalja a helyét és indulhatunk is! A gép időben elkezd kigurulni a  a kifutópályához. Az idő repülésre tökéletesen alkalmas volt. Felszállás után szinte már azonnal még az utazómagasság elérése előtt már jöttek is a stewardessek hogy mit szeretnénk enni inni.

Számomra meglepetés volt hogy a fapadosokat szerintem megszégyenítő módon rengeteg fajta meleg étel közül lehetett választani illetve a szokásos szendvicsek és üdítők itt is megtalálhatók. Szokásosan nekem innom mindig kell így vettem egy 2,5dl-Colát ami végül 1000Ft-ba került. Hát ez van aki repülőn fogyaszt az soha nem úszhatja meg olcsón. Mire befejezték az ételek kiosztását illetve az egyéb termékek árusítását már szinte ott tartottunk hogy megkezdtük az ereszkedést. Sajnos Londonban már nem fogadott minket olyan jó idő mint amit otthon hagytunk. Mivel a szárny fölött ültünk figyeltem ahogy dolgoznak a pilóták ugyanis hatalmas szél és eső fogadott minket de nem lehet panasz a pilótákra nagyon jól megoldották és finoman landoltak. A gép begurult az állóhelyére. Megérkeztünk! Azt már láttuk hogy nagyon meg fogunk ázni amíg besétálunk a terminál épületbe. Hát valóban megáztunk de rosszabbra számítottam.

A repülőtér a nagyobbak közé sorolható. Igazából amíg sétáltunk az útlevélvizsgálatra addig már mozgójárdával is találkoztunk és elég sokat sétáltunk a géptől. Szinte mire a parkolóba értünk a viharnak már hűlt helye. Londonban egy napot töltöttünk idén. Megnéztük a Wembley-t és sétáltunk a St James parkban és csak bóklásztunk céltalanul. Aztán voltunk Cambridge-ben. Nagyon szép város tele gyönyörű épületekkel. És van egy kis folyó ahol lehet bérelni ilyen kis hajókat amit állva kell hajtani mint a gondolát.

Aztán pubokat is látogattunk ittunk helyi söröket szóval jól telt az idő egészen addig amíg el nem jutott a tudatomig hogy vasárnap éjjel illetve hétfőn hajnalban eléri a vihar Angliát. Vasárnap már félve mentünk a reptérre nehogy az várjon minket hogy törölték a járatokat. Már a reptér felé az autópályán is ki volt írva hogy vihar lesz 27/28.-án. A reptérre érve érezhető volt sőt vasárnap egész nap hogy nagyon erősen fúj a szél. Besétáltunk és láttuk hogy minden járat időben elindul akkor egy kicsit megnyugodtam. A Biztonsági ellenőrzésnél elég agy volt a sor. Én már rutinosan mindent levettem öv, bakancs,óra pulóver, pénz,telefon. Így gyorsan átjutottam az ellenőrzésen! A tranzitban rengetegen voltak szerintem mindenki még haza akart utazni a vihar előtt! Itt is készültünk a futásra. Mikor kiírták hogy melyik kapuról tudunk beszállni elindultunk. Akkor még nem tudtuk hogy hosszú séta lesz! De még így is olyan jól sikerült odaérni a kapuhoz hogy a priorosok után szinte mi következtünk. Én a szokásos helyemet próbáltam megpályázni sajnos ez hazafelé nem sikerült. Ugyanis ahogy szerettem volna elfoglalni a szuper helyemet a stewardess odajött és mondta hogy foglalt! Mint ahogy említettem is eladják ezeket a helyeket! Na most pont ez történt! Így sajnos csak a 15. sorban sikerült helyet foglalni. Igazából azt kell mondanom hogy kényelmesen utaztunk így is. Angliai felszállás után az erős szél érezhető volt de amint elhagytuk Anglia partjait már teljesen nyugodt volt az idő.

Valamivel a tervezett érkezés előtt megérkeztünk Ferihegyre. Azt kell hogy mondjam nagyon kellemes tapasztalatokat szereztem és teljes mértékben meg voltam elégedve a Ryanair szolgáltatásaival és a személyzettel is. Hogy legközelebb mi az úti cél az még titok de jelentkezem még.

Welcome on board kutyák és macskák

Repülővasmacska az oldal címe és mégis csak arról esik szó, hogy mi emberek hogyan utazunk repülővel, milyen luxus várókban töltjük az időnket a gép indulásáig és milyen business vagy first class osztályon utazunk… Itt az ideje szót ejteni arról, hogy a kedvenceink, akik nagyon közel állnak hozzánk, hogyan tudnak társaink lenni, akár csak egy nyaralásnál vagy akár külföldre költözés esetén!

Megpróbálom nagyvonalakban összefoglalni azt, hogyan tudjuk a kedvenceinket magunkkal vinni az utazásainkra repülővel. Mivel a légitársaságok eléggé eltérően viszonyulnak az állatok szállításához, ezért csak általánosságokról tudunk beszélni. Kétféle megoldás létezik: ami a gazdinak és a kedvencének is a legjobb, ha a kabinban (PETC) utazik. Abban az esetben, ha ezt a megoldást választjuk az alábbiakat érdemes tudni:

-          a repülés hossza maximum 4 óra lehet,

-          az utas nem ülhet a vészkijáratok mellett,

-          csak kistestű állatokat lehet így szállítani (kutya, macska),

-          szükséges egy speciális ketrec, mely légitársaságonként eltérő, de mindenképp el kell férnie a gép ülése alatt, valamint vízállónak, és biztonságosnak kell lennie, hogy ne veszélyeztesse a többi utas testi épségét (Ez például a Lufthansa-nál: 55cm x 40cm x 23cm, illetve a súlya nem haladhatja meg a 8Kg-ot az kedvencünkkel együtt.)

Ezen korlátozások nem vonatkoznak a vakvezető és a mentőkutyákra!

A részletekről és a feltételekről még a jegyünk megvásárlása előtt érdemes tájékozódni a választott légitársaságnál. A kabinban szállított állatok "jegyára" túlsúly számítás alapján történik. Ez azt jelenti, hogy egy 7Kg-os kutya utaztatása annyiba fog kerülni, amennyibe az adott járaton 7Kg-os csomagtúlsúly kerülne. Minden esetben, amikor a kedvenceinket vinnénk magunkkal érdemes a légitársaságot időben értesíteni erről, ugyanis  jogukban áll megtagadni a kedvencünk szállítását! Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a járaton már kettő azonos, vagy egy ellentétes fajú állat utazását jelezték. Ugyanis egy gép fedélzetén egyszerre maximum 2 egyforma állat utaztatására van lehetőség.

Abban az esetben, ha nagyobb állatot szeretnénk magunkkal vinni a repülőútra Cargo (AVIH) szállításnak minősül és ennek szabályai szerint működik. Azok az állatok, amelyek nem szállíthatok az utastérben, a csomagtérben egy légkondicionált részben fognak utazni. Ebben az esetben is használhatunk saját szállító boxot, amennyiben megfelel a IATA ( International Air Transport Association ) előírásoknak.

Ennek a boxnak minden esetben elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az állat fel tudjon állni benne, és hogy legyen elegendő helye a mozgáshoz illetve, biztosítható benne az állat vízellátása.

Az állatoknak minden estben rendelkezniük kell oltási könyvvel és érkezési ország követelményeinek megfelelő oltásokkal. Erről indulás előtt érdemes tájékozódni, mert például Angliába utazáshoz kedvencünknek szüksége lesz útlevélre is, amit állatorvos állíthat ki. Hogy a Lufthansa-nál maradjunk, a box súlya nem lehet több mint 32kg-nál és a maximális mérete 125cm x 75cm x 85cm.  Európán belül egy ekkora csomag szállítása 200euróba is kerülhet.

Remélem, hogy az itt leírtakkal sikerült egy kicsit segítenem azoknak, akik a kedvenceiket is szeretnék magukkal vinni a repülőútjukra. És hogy mindez miért pont most jutott eszembe? A hét elején volt szerencsém az Amina Központ Alapítvány szokásos havi megbeszélésébe belecsöppennem. Az Amina Központ egy olyan állatmentő alapítvány, ahol az önkéntesek kutyákat, cicákat és mindenféle állatokat mentenek időt, pénzt és fáradtságot nem kímélve. Rengeteg állatszerető és állatbarát tartozik ehhez a csoporthoz és gondoltam talán ezzel hozzá tudok járulni az ő munkájukhoz is kicsit! Őket megtaláljátok a www.facebook.com/aminakozpont és a www.aminakozpont.hu  weboldalon. Ha tehetitek, támogassátok az alapítványt legalább adótok 1%-val vagy bármilyen tárgyi adománnyal, amit úgy gondoltok hasznos lehet!

Wizzair járatteszt Eindhoven...

Tanult kollégámmal Péterrel vágtam neki egy jónak ígérkező Wizzair járatnak. A jegyünket még augusztusban foglaltuk 7800Ft-ért oda vissza és ehhez jött hozzá az oda vissza útra a priority check-in ami 1160Ft volt. Az indulás október 9.én reggel 6:30 ami azt jelentette hogy reggel 4:00 órákkor már a repülőtéren kellett lennünk. Az autónkat Ferihegyhez közeli hosszútávú parkolóban hagytuk egy napra 1200Ft ért és innen egy 9fős kisbusszal vittek fel minket a terminálhoz ami szintén benne van a parkolási díjban! 4 óra után valamivel felsétáltunk az indulási biztonsági ellenőrzéshez. Gyakorlott repülők révén mindketten tudtuk hogy mi a folyamat így nagyon gyorsan és gond nélkül jutottuk át az átvilágításon. Innen az utunk egy jó kávé után vezetett. Majd elkezdtük keresni hogy honnan is fog indulni a járatuk de hiába! Ferihegyen ugyanis csak a kapu nyitásakor írják ki hogy hol lehet majd elindulni a sátorba. A Sátorba érve pozitív meglepetésként ért hogy a priority utasok egy külön sorban várakoznak. Ez ugyanis a buszos beszállás idején nem így volt. Péter barátom a gép hátulját részesíti előnyben a helyfoglalást tekintve így amikor elkezdünk kisétálni a géphez mi egyből a gép hátsó ajtaja felé sétáltunk. Ha jól emlékszem annyira jól sikerült az elsőbbségi beszállás hogy mi léptünk először a gép fedélzetére. A gépen két nagyon csinos stewardess fogadott minket akik a jegy ellenőrzése után kellemes utazást kívántak. Mi el is foglaltuk a helyünket az utolsó sorban én az ablak mellett Péter kollégám pedig mellettem a középső helyen ült. A gép hamar megtelt utasokkal zárták az ajtókat és már gurultunk is a kifutópálya felé. Amíg a gép gurult mi meghallgattuk a biztonsági tájékoztatást és mire vége lett már el is értük a kifutópályát. Felszállás után az utazási magasság elérése után a stewardessek el is kezdték árusítani a Wizzair-nél már megszokott szendvicseket és üdítőket.

 Mi alaposan be is vásároltunk. Péter kollégám csirkés szendvicset kávét és egy csokoládét én csirkés szendvicset egy kólát és egy csokit reggeliztem a fedélzeten mindezt 12euro-ért. Lassan ahogy kezdtük befejezi a reggelit észrevettem hogy a hátuk mögül elkezdett feljönni a nap.

 Az idő fent gyönyörű volt. Bár alattunk mindenhol felhők voltak és rossz esős idő mi ebből nem vettünk észre semmit. A gépünk gyönyörűen hasított a cél felé nem dobált nem rázkódott! Aztán elkezdtünk ereszkedni az eindhoveni leszálláshoz és beértünk a felhők közé ott azért lehetett érezni hogy van némi turbulencia. Szinte észre sem vettük hogy kibújtunk a felhők közül mert hatalmas köd volt a repülőtér környékén és egy óra negyven perc repülés után érintettük a földet.Megérkeztünk. A pilóták és a stewardessek is tökéletes munkát végeztek.

 Ahogy kiszálltunk a gépből éreztük hogy nincs hideg pedig a gép ablakán kinézve nem ezt gondoltuk.Egy  kicsit körbenéztünk a repülőtéren aztán elindultunk a város központ felé busszal. A busz nagyon szép és tiszta volt 3.50euro fejenként a jegy ára. A mi buszunk a 400-as jelzésű a reptér és a vasútállomás között közlekedett és sehol máshol nem állt meg. Így 15 perc buszozással a város közepén voltunk.Innen már gyalog vezetett tovább az utunk. Én még ennyi biciklit mint ami a vasútállomás melletti biciklitárolóban volt soha nem láttam. De aztán ahogy sétáltunk a nap folyamán megértettem hogy miért van ennyi bicikli! A Városban szinten mindenki biciklivel közlekedik hatalmas széles bicikliutak vannak. Az első utunk egy bolt volt ahol vásároltunk némi ajándékot és üdítőt. Aztán elindultunk a sétáló utcák felé ezt úgy kell elképzelni mint a váci utcát rengeteg bolt és étterem van arra felé. Mivel Péter kollégám már nagyon sokszor járt itt ezért volt egy jól bevált helye és megbeszéltük hogy itt fogunk majd ebédelni. De előtte még el kellett sétálnunk a PSV Eindhoven stadionjához ahol pár évvel ezelőtt még Dzsudzsák Balázs is koptatta a gyepet!

 Majd innen visszasétáltunk abba az étterembe ahol majd ebédelni akartuk. Időközben sajnos eleredt az eső is így picit megázva érkeztünk az étterembe.Jó volt már egy kicsit megpiheni az egész napos séta után.

Megebédeltünk és egy kicsit pihentünk aztán újra útra keltünk. Megnéztük a várost elejétől a végéig. Nagyon szép város kedves és nyugodt emberekkel. Aztán három óra körül elindultunk vissza a buszhoz hogy időben a reptérre érjünk. Visszafelé a 401-es busszal mentünk ez a városban több helyen is megáll. De még így is szerintem 20 perc alatt a reptéren voltunk. A Reptér kerítése mellett állva dohányoztunk mivel fel voltunk készülve Ferihegy után hogy sehol nem lehet dohányozni. Amíg itt álltunk rengeteg érkező és induló járatot láttunk. legalább három Ryanair gép indult és két Transavia. és majdnem ennyi leszálló gép is érkezett. Elég nagy volt a forgalom délután. Elindultunk a biztonsági ellenőrzés felé hogy időben a tranzitban legyünk. Itt ugyan volt egy kis sor a sok induló járat miatt de szerintem összességében itt sem töltöttünk többet 15-20 percnél. Aztán a tranzitban már csak egy fél órát kellett várnunk. Amíg nézelődtünk a duty free-ben észre vettem hogy van dohányzó része a repülőtérnek. Ez a szoba kb 3x2m volt és az emberek rá sem kellett gyújtani elég volt csak bemenni oda ez felért legalább 3 szál cigarettával.

Aztán már ki is írták  és szólították is a Budapestre induló járat utasait! Itt szintén két sor volt de már több priority utassal.A reptér alkalmazottja ellenőrizte hogy mindenki jó sorban van-e és ha nem akkor átarányította a megfelelő sorba. Majd megkezdtük a sétát a repülőgéphez és elfoglaltuk a helyünket a legutolsó sorban. Beszállás után a nap fáradalmait kipihenni készültünk a hazaútra. Megtelt a gép hazafelé is és már száguldott a gép az aszfalton a felszállás felé! Szerencsére gyönyörű tiszta idő volt így volt szerencsén fentről is megnézni a várost majd eltűntünk a felhők között! Hazafelé némileg rázósabbra sikerült az út. És ezt mi sem bizonyítja jobban min az hogy mikor a stewardessek hozzánk értek a kiszolgálással a folyosónak háttal álló stewardess mögött megjelent egy eléggé sápadt úriember akin eléggé jól látszott hogy bizony megviselte a gyomrát a turbulencia. És mivel a stewardess háttal állt neki ezért nem láthatta hogy az úrnak sürgős dolga lett volna a mosdóban. Ezért Péter kollégám kelt a stewardessek segítségére és szólt nekik hogy gyorsan menjenek el az útból. Ők ezt meg is tették egy pillanat alatt elhúzták a kocsijukat az útból. Majd nemsokkal később egy széles mosollyal hajoltak fölénk és köszönték meg a segítséget. Hazafelé is nagyon jó idővel érkeztünk a tervezett érkezéshez képest 15 perccel hamarabb viszont annál keményebben érkeztünk meg a Ferihegyi betonra. Ezt leszámítva az oda és a vissza út személyzete teljes tökéletességgel vitte végig a járatokat! 

Nemsokára egy Ryanair Budapest-London Stansted járat tesztel jelentkezem majd.

Alkatrészként távozik az utolsó Malév gép.

A 2008 óta Ferihegyen veszteglő Boeing 767-200-as típusú gép sorsárol az új tulajdonos döntött. Mivel a gép már öreg és nagyon költséges lenne az üzemeltetése illetve az újra munkába állítása ezért döntöttek úgy hogy a még értékesnek számító hajtóműveket és a repülő műszereit és egyéb értékes alkatrészeit értékesítik.

A bontás már el is kezdődött. Múlthét pénteken már el is távolították a hajtóműről az ablakokról és a repülési műszerekről azokat a védőburkolatokat és takarófóliákat amelyek a hosszú tárolás alatt óvták a gépet az időjárás viszontagságaitól.Vasárnap pedig a segédhajtóművet is kiszerelték az utolsó Malév repülőgépből. És minden valószínűség szerint a héten a megkezdődik a két General Electic gyártmányú hajtómű kiszerelése is. A két hajtómű képezi a legértékesebb részét a repülőgépnek. A szebb napokat is látott repülőgépből talán a Ferihegyi repülőmúzeumba is jut egy kis részlet ami megőrzi a Magyar repüléstörténet fontos részét képező gép darabját

Emarasztaló döntés a Ryanair ellen!

A Brit versenyhivatal döntése szerint a Ryanair-nek el kell adnia a Aer Lingusban szerzett 29,8%-os részesedését. Ezt azzal indokolták hogy a Ryanair részesedése csökketi a kereskedelmi versenyt a fapados légitársaságok között! Így a döntés értelmében a Ryanair-nek 5%-ra kell csökkentenie a részesedését a vetélytárs cégben így nem veszélyezteti a versenyt! A Ryanair tiltakozott a döntés ellen és igazságtalannak nevezte. A Brüsszeli versenyhivatal már több esetben is megakadályozta a két cég egybefonódását mondván hogy ez a Ryanair monopóliumát jelentené 46 Írországot érintő útvonalon!